Teleki kastély (Gernyeszeg)

A gernyeszegi birtok a somkeréki Erdélyi család birtokát képezi a XV-XVII. században. A somkeréki Erdélyi család a XVII. század végére kihal, a jószágot pedig Apafi Mihály fejedelem széki Teleki Mihálynak adományozza. A ma látható gernyeszegi kastély építése Teleki Mihály unokájának, Teleki Lászlónak (171o-1778) a nevéhez fűződik. A kastély helyén már korábban is állt itt egy várkastély, ezt bontatta le 1772-ben, az alapfalak és pince kivételével. A kastélyt Andreas Mayerhoffer salzburgi építész tervezte, de a munkálatok több szakaszban zajlottak, végleges formáját csupán 18o2-ben, Teleki József (1777-1817) idején kapta. Teleki József ükunokája, Teleki Domokos (188o-1955) értékes régészeti és helytörténeti gyűjteményt alakított ki, de ezt 1944-ben a falu lakói széthordták, a gyűjtemény elveszett. Domokos fia, Teleki Mihály (19o8-1988) szenvedélyes gazdálkodó volt, ő családjával 1944-ben Magyarországra menekült. Egy évvel később, mikor visszatért birtokára lesúlytó látvány fogadta, az orosz katonák lovaikat a vendégszobában tartották, az antik bútorokat és könyveket eltűzelték, ami mozdítható volt széthordták. A könyvtárból megmaradt 12oo könyvet Teleki Mihály a marosvásárhelyi Teleki Tékába helyezte el, ezek legrégebbike 1688-ból való. A család úgy döntött birtokán marad, ismét gazdálkodásba kezdett, de 1946-ban Marosvásárhelyre költöztek. Teleki Mihályra a kommunista hatalomátvétel után kihallgatások, bebörtönzés majd kényszermunka várt. Mivel Teleki Mihály 1946-ban felajánlotta a kastélyt az Egészségügyi Minisztériumnak, ezzel meg is mentette a kastélyt, mivel az a Minisztériumnál maradt és nem jutott más erdélyi kastélyok sorsára. Az örökösök 199o után hosszú évekig pereltek a kastélyért, végül 2oo6-ban döntés született a visszaszolgáltatásáról. 2o11-től vehette ténylegesen is birtokba a család a lelakott, immár berendezés nélküli kastélyt, melyet azóta felújítanak és a kulturális illetve turisztikai életbe kívánják beépíteni. A kastély az erdélyi barokk kíváló remekműve, nem véletlenül használták a “Maros ékköve” vagy “Erdély Gödöllöje” jelzőket rá. A kastély rokonságot is mutat többek között a pesti gödöllöi és a váradi püspöki palotával.

Megközelítés: A kastély a Főút (Principala) 479 szám alatt található.